empátia, szimpátia

Egy hír ma elgondolkodtatott.

Ha baj van valaki másnál, aki nem mi vagyunk, könnyen vagyunk okosak. Megijedünk, mert nem tudunk mit kezdeni a helyzettel és inkább menekülőre fogjuk, legyintünk egyet, továbbállunk. Bagatellizáljuk a problémákat, mert nem vagyunk elég erősek ahhoz, hogy szembenézzünk velük és megértsük a másikat. Gyávák vagyunk. Legtöbben legalábbis.

Napjában többször feltesszük a kérdést másoknak, vagy teszik fel nekünk: “Mi a helyzet?”, de olyan kevésszer érdekel a válasz minket úgy igazán. Sőt az is előfordul, hogy látod a másikon azt, hogy valami nincs rendben és ilyenkor rendszerint zavarodottságodat egy sajnálkozó arckifejezéssel, egy vállveregetéssel és egy “Fel a fejjel!” mondatfoszlánnyal palástolod, majd a lehető legrövidebb időn belül egérutat keresel. Kifejezed szimpátiádat a helyzettel kapcsolatban, majd odébbállsz. Persze ez még mindig a jobbik eset, mert van, hogy alkalmi vakot játszva teljes mértékben figyelmen kívül hagyod, ami a szemed előtt zajlik.

De az is lehet, hogy mindez nemcsak a megilletődöttséget fedi el, hanem valami mást; a közönyt. Amikor nyűgnek érzed, hogy a másikkal foglalkozz, mert a saját életed problémái töltik ki a gondolataidat, vagy mert a veled szemben álló valójában hidegen hagy. Sőt az is lehet, hogy a saját szűken vett élettereden kívül semmi más nem érdekel a világból.

Mégis a legtöbben azt hiszik, hogy az ilyen bíztatásnak szánt, de üres szavakkal jót tesznek. A “Hidd el, jobb lesz!”, “Holnapra kialszod.”, vagy “Ez semmiség.” szösszenetek csak olaj a tűzre. És valójában az ilyen emberek csak könnyíteni próbálnak a lelkiismeretükön és igyekeznek megszabadulni a felbukkanó bűntudattól.

Fordíthat egy-egy ilyen szimpátiából fakadó gesztus, vagy a probléma lekicsínylése a másik helyzetén, aki éppen az életében valamilyen szempontból mélypontra jutott? Nem hiszem.

Azok, akik ilyen mélypontra jutottak, talán nem is azt várják másoktól, hogy megoldást kínáljanak a problémáikra. Sokkal inkább az empátia hiányzik nekik. Mindenkinek magának kell ugyanis megtalálnia problémáira a gyógyírt. Az sosem másokban leledzik.

A legtöbb, amit tehetünk a másikért, ha észrevesszük, hogy baj van, hogy megpróbálunk az ő szemével látni és megérteni és főként átérezni, hogy a problémája igenis valós. Hagyjuk, hogy megosszák velünk a problémáikat, a gondolataikat, az érzéseiket! Ez a legtöbb, amit a másikért tehetünk. (Már ha akarunk, természetesen.)

 

 

 

 

Advertisements

empátia, szimpátia” bejegyzéshez ozzászólás

    • Jelentem, olvastam a bejegyzéseidet 🙂 , de hozzászólni valamiért nem enged a wordpress egyik alatt sem. Úgyhogy akkor itt. Sajnos egyre inkább egyet kell, hogy értsek veled (pedig nem akarok…) abban, hogy mennyire hidegen hagy minket a mások élete. És ami a legidegesítőbb a dologban, hogy mégis futjuk a köröket illemből, meg mert ciki azt mondani, hogy “bocs, de nem érdekel a bajod.” Nem kell, hogy érdekeljen senkit a másik, de akkor nem is játsszuk meg magunkat.

      A másik, amire itt ki akartam térni, hogy ha mégis vannak olyanok a szűk családi/baráti körünkben, akiket tényleg érdekel, hogy éppen miért vagyunk valamilyen szempotból mélyponton, akkor nagyon ritkán tudnak jól segíteni. A magam életéből véve a példát, sokszor zavarodottságot látok a másik szavai mögött, meg feszengést és ebből jönnek a “Majd lesz jobb.”, meg ” Majd szólj, ha tudok segíteni.” lerázós mondatok. De hozzáteszem, hogy van kivétel és ezért van bennem még mindig egy kis pislákoló reményfoszlány és talán nincs veszve minden.

      • A hiba a te készülékedben van, mert kipróbáltuk Ginger accountjával, és simán hozzá tudna szólni a témákhoz. Szóval nem a wordpress a ludas.

        Ami a témákat illeti, én már korábban is írtam: nem tudok, és már nem is akarok megbocsátó lenni az emberi gyökérséggel szemben. Akkor inkább ne legyen mellettem senki.

  1. Közben megkövetlek, mert az Egy szabad percem sincs című poszt alatt valóban le volt tiltva a hozzászólási lehetőség. Most már szabad az út.

    A RW halálhírnél [Reggeli könnyek] pedig szándékosan nem engedtem ki a kommenteket, de ezt a poszt végén jeleztem is.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s