valami igazi

694f00b16cc9334eb790545f301a6e83

Hiszen világos ez a valami mindenki számára. Jobban tündököl, mint bármi, csak éppen úgy nőttünk fel legtöbben, hogy egyre tompábbak lettünk a befogadására. Úgy szocializálódtunk, hogy csak a szemünk előtt hatalmas betűkkel villogó és harsányan az arcunkba dörgölőző, magamutogató hangzavarra figyeljünk és mást ne vegyünk észre. Pedig olyan egyszerű… És talán ebben az egyszerűségben rejlik a nehezen felismerhetősége. Tudod, mi az igazi? Amikor édesanyád a táskádba csempészik egy almát és az iskolában, a munkahelyeden, vagy bárhol később véletlenül megtalálva elmosolyodsz. Vagy ha a testvéred, vagy egy ezer éve nem látott barátod felelevenít egy régi emléket, amit már szinte el is felejtettél és hirtelen visszarepülsz éveket az időben. És ilyenkor úgy érzed egy pillanatra, hogy az a gyermek, aki voltál, még mindig létezik benned. Az is nagyon igazi, amikor úgy igazán bajba kerülsz, -és nemcsak a szokásos nyöszörgéssel traktálod a körülötted lévőket-, kérned sem kell és nyúlnak utánad a segítő kezek. Legyen az a baj egy munkahelyi szétcsúszásból való kisegítés, vagy akár a legmélyebb lelki bugyraidból való kirángatás.

Igazi az, amikor egymás szemébe néztek és látjátok tükröződni önmagatokat. Igazi az, ha reggel a kávé illatára ébredsz. Igazi, ha egy ismeretlen ember a monitor előtt ülve olvassa, amit leírtál és veszi a fáradtságot, hogy ezt elmondja neked. Igazi, amikor úgy nevetsz össze valakivel, hogy közben hátracsuklik a fejed és szaggatott majomhangon röhögtök, a látvány pedig egy kívülálló arcára is mosolyt csal. Igazi, ha a nagyszüleid kertjében álló néhány málnabokor termése mindig megvárja, hogy te csipegethesd le, amikor éppen arra jársz. Az is igazi, amikor télen a sötétben kilopózol a hóesésbe és mosolyogva fordítod az ég felé az arcod és minden hűs hópehelyért, ami rád hullik, derűs mosollyal mondasz köszönetet.

Igazi, ha valaki időt szán rád a magáéból. És ha valaki, figyelmesen meghallgat. Meg ha megosztja veled az érzéseit, egy kicsi kis titkát, valamit magából. Lehet, hogy vannak olyanok akár a szűken vett környezetedben is, akik mellett ilyesmit nem tapasztalsz és nem érzel. Na az nem az igazi.

 

fotó: pinterest

Reklámok

valami igazi” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Még el sem olvastam [sőt be sem kapcsoltam a gépemet], amikor megfogalmazódott bennem valami. Hamarosan írok is róla.

    És ha már itt tartunk: a internetes böngészésemet mindig a kedvenc bloggereim bejegyzéseivel kezdem, így amikor ide kattintok, és látom, hogy van valami új, mindig örülök; tudom, hogy olyat fogok olvasni, ami jó érzéseket fog kelteni bennem.

    Köszönöm!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s