lehetőség

tumblr_nhrhc6MDr61u00duco1_500

Nem is olyan rég megesett, hogy felkínált egy lehetőséget nekem a sors. Egy olyat, amellyel tudatosult bennem, hogy a lehetőség nem mindig abban a képben rejlik, amit a szemem előtt lebegtetnek. Vagyis tulajdonképpen mégiscsak ott van, valahol mögötte megbújva.

Felvillant előttem a nyugodt, egyszerű és biztos élet lehetősége. Már egy ideje hozzámdörgölőzött, mint egy hízelgő és kóbor macska. Sokáig észre sem vettem. Pedig ő kérette magát, kezdetben kissé félve ugyan,azonban mikor rájött, hogy figyelmemet egykönnyen nem kaphatja meg, egyre erőteljesebb játékba kezdett. Érdekes, mert azzal, hogy nem lett az övé a teljes érdeklődésem, méginkább meg akart szerezni magának. Egyszeriben és akaratom ellenére fölé kerültem. Úgy gondolta, én vagyok az a nagy falat, amit ha egyszer sikerül egészben megkaparintania, célbaér és nem kell többé kóbor macskaként élnie.

A furcsa igazából az, hogy többnyire én szoktam lenni ez a hízelgő kisállat, aki azt gondolja, hogy ha megkapja az áhított figyelmet, mindent, amit csak kívánhat, elér. Aki szabad akaratából magát alul-, a másikat túlértékeli, csak mert az nem figyel rá kellő lelkesedéssel. Ó, hogy ez mennyire másként van! Mennyivel színesebb ennél a világ!

És most, ott volt előttem feketén-fehéren a választás lehetősége. A sors megmutatta a másik oldalt is, hogy lássam és értsem végre.

Egyszerre (látszólag) karnyújtásnyi közelségbe került minden, amire vágytam: szeretet, nyugalom, biztonság, kiszámítható jövő. Pont, mint egy választási kampányplakát, vagy a hollywoodi történetek… Egy pillanat műve lett volna megadóan és boldogan belesiklani a helyzetbe, mint a gyufásskatulya puha becsukódása, vagy mint egy tollpihe földet érése. Ott remegett az elfogadás lehetősége a levegőben. A szelíd megszelidítése. Magaménak tudhattam volna ezt a kóbor jószágot.

De aztán, amikor már a kezem elindult felé játékának bűvöletében, meglökött egy kis szellő és megvillant mindezeknek egy másik olvasata is előttem. Felmerült bennem a kétely, hogy talán nem is érem el így mindazt, amit szeretnék a magaménak tudni. Talán a szeretet, amiben fürödhetnék, hamar kihűlne. Lehet, hogy nem is lenne kitartó és nem lenne elég. Talán a nyugalom valójában menekülés lenne. A biztonság pedig lehet, hogy azt jelentené, hogy behunyom a szemem, befogom a fülem és hangosan énekelek, hogy se a kintet, se a bentet ne érthessem. A jövő pedig mindebből következően egyre sötétebben tűnt fel előttem. Egy valamit nem láttam benne: önmagam. Azt hiszem, ahol a kétely ilyen mély barázdákat képes szántani a képzelet szántóföldjén, ott az illúzió valójában már szerte is foszlott. Kényelem és félelem…

Ha megsimítom kézfejemmel ezt a kismacskát, már az enyém lehetne a megálmodott jővő képe piros masnival átkötve. A látszólagos boldogság. Persze mostmár tudom, hogy csak ideig-óráig működött volna. Aztán a becsordogáló hétköznapokon, amikor az emberek mosolyognak, vállon veregetnek, irigykednek és ha nem vagy boldog a nap minden percében az év minden napján, nem értenek és rosszallóan csóválják a fejüket felszisszenésekkel fűszerezve.

Én ehelyett egy másik lehetőséget pillantottam meg és választottam. Nem engedtem a félelmek szorításának és az illúziók csábításának. Mindezt inkább úgy fogtam és fogom fel, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy az lehessek, aki mindig is szerettem volna lenni. Egy lehetőséget az önmagamban való megerősödésre. Egy lehetőséget arra a jövőre, melyben felismerhetem, hogy tulajdonképpen már tisztul a kép, kristályosodik, hogy mit akarok. Egy lehetőséget, mely rávilágított, hogy változom és erősebb vagyok, mint korábban. Egy lehetőséget, hogy rájöjjek, én döntök. Szabadon.

Már látom. Köszönöm.

Hát így.

fotó: tumblr

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s