akaraterő

tumblr_niajmghCBs1u32rfxo1_500

Kikergette szeméből az álmot egy kósza gondolat. Mereven a sötétségbe bámult, erősen, megfeszülve kémlelte a körülötte csendesen elterülő világot, aztán úgy döntött, villanyt kapcsol és végérvényesen enged a gondolatok áramlásának és belehallgat az éjszaka hangjaiba.

A tárgyak körülötte olyan hidegnek és idegennek tetszettek, a lámpa sárgája kórteremre emlékeztette. A beszűrődő neszek, az elsuhanó mentőautó szirénája, vagy egy csörömpöléssel földet érő fémdarab aztán lassan egy darabka otthont varázsoltak a tágnak jóindulattal sem nevezhető lakásba.
Felült az ágyon, nyakig betakarózott és behunyta a szemét. Lázas keresésbe kezdett. Kereste a megnyugvást és főleg a menedéket a gondolatok áramlatai között. Egy percre aztán teljes csendjében mutatkozott meg az éjjel előtte. Izmai ellazultak, mély levegőt vett és szinte érezte a vér vágtázását az ereiben.
Megpróbált lassítani és a nagy kuszaságban, ami odabenn uralkodott egy stabil pontot, egy kis szigetet találni. Eszébe jutott a családja. Megrohanták az érzések: szeretet, hála és örökös aggódás. Aztán szorosan az előbbiek után kezdtek felsorakozni választott családjának tagjai is. Mennyi szeretetet, megértést, tükröt, segítséget vagy éppen szükséget fújt elé az élet! És mennyiszer volt ő a szeretet és a megértés! Mindig elfelejti.
Persze tolultak a gondolatok és a melengető érzéseket egy pillanat alatt fenéken billentették, ő pedig hirtelen belecsöppent a hétköznapjaiba, a tegnap bosszúságai, fájdalmai és a holnap kérdései, félelmei azonnal ott tornyosultak a feje fölött. Észre sem vette, de behunyt szemét most erősebben szorította. Mind kisebb és kisebb gombócnak érezte magát a takaró alatt. Hosszú percek teltek el így.
A zakatolásban azonban volt egy pont, amikortól már kényelmetlenül kezdte érezni magát és az éjjel nyugodtsága helyett már ott zizegett a nappal sürgető, nyugtalan és izgő-mozgó monotonitása. Ezt pedig nagyon nem akarta a szükségesnél tovább beengedni és érlelgetni, ezért elkezdett kifelé mászni a gondolatlavina alól, ami egy szempillantás alatt maga alá temette.
Most nem keresett menedéket. Most megfeszítette izmait, tekintetét újra a külvilágra szegezte és így lépésről lépésre messzebb került mindattól, ami pár másodperce még gombóccá gyúrta.
Az út felénél mély lélegzetet vett, lassított. Már azzal, hogy megálljt parancsolt az áramlatnak, érezte, hogy közeledik a napfény felé.

Ekkor egy gondolatmorzsa furakodott be az álomba lassan visszakúszó tudatába. Napok óta bosszantotta a sok “Higyj magadban és minden megváltozik!” szlogen, ami szembejött vele úton útfélen. Bosszantotta az emberek naivitása és butasága, amikor ilyen és ehhez hasonló mondatokkal tömték a saját fejüket. Meg az övét. Nem értette ennek az önmagunkba vetett hitnek a mibenlétét. Nem igazán kapiskálta, hogyan is kezdjen neki ennek a hitnek. Forgatta, méregette, szagolgatta, néha ízlelgette, de nem sikerült megfejtenie, hogy milyen gombot kell megnyomnia magán, hogy beinduljon a hit és annak pozitív áramlása. Úgy érezte, a megoldást valahol máshol kell keresnie. Amikor egy-egy padlóra küldő helyzetből felállt, nem a hit segítette ki. Sokkal inkább a vasakarat, az élni akarás, az izmok megfeszítése és a szüntelen küzdés. Kitalált, elhatározott, nekiveselkedett, izzadt, földre került, felállt, aztán még egyszer elesett és még egyszer felállt és a végén, mikor már vért izzadt, győzött. Az nem úgy volt, hogy leült lótuszülésbe, hitt magában, aztán minden jóra fordult. És mégis napról napra kéretlen jó tanácsok bombázzák. A gyerekeket miért nem arra tanítják a szüleik, hogy küzdjenek? Miért hagyják felnőni őket úgy, hogy ahhoz szokjanak, hogy várják a sült galambot? Nem mutatják meg az akaraterő fontosságát. Pedig az a kulcs. És ha ismernék, már akár hívhatnák önmagunkba vetett hitnek is. De egyelőre nem beszélnek egy nyelvet.

Lusta pillantással végigmérte a körülötte lévő mikrovilágot, leoltotta a lámpát és úgy döntött továbbalszik.

kép: tumblr
Advertisements

akaraterő” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s