Blogszületésnapi gondolatok

17bea138a9758ebf8a3ac25372554dd2


Ha írok, érzem, hogy lelkem van. Ha írok, különlegesnek érzem magam és önmagam lehetek. Ilyenkor nincs jó és rossz, elmosódnak a határok. Ehelyett gondolatok, érzések és őszinteség van. Elmondhatom, hogy amikor papírra vagy monitorra vetem szavaimat és látom, hogy azzá a szöveggé formálódnak, amivé szeretném, valami megmagyarázhatatlan örömöt érzek. Olyat, amit máskor soha. Emellett pedig egy kis büszkeség is belém szorul ilyenkor.

Mióta ismerem a gondolatok papírra vetésének művészetét, írtam a rajzaim alá, fölé vagy mellé, szőttem kalandos történeteket azoknak az egyvelegéből, amiket édesanyám mesélt esténként elalvás előtt. A mesékből lassan kopni kezdtek a varázslatos elemek, az írások egyre inkább a tapasztalataimból és lassan részemmé váló emlékeimből merítettek. Érzéseim átszűrődtek az idő rostáján és esszenciájuk naplóimba csepegett. Megírtam mások iskolai beszédét, verseket, esszéket, dolgozatokat és rengeteget leveleztünk…

És most itt ez a blog, ahol leírhatom azt a mondatot, hogy “Tekintetük lassan pépessé tette a pillanatot, épp úgy, ahogy a lány nagymamája paszírozta át a sűrű rácsú szűrőn a halászlevet.”, vagy azt hogy “Legyen minden perc örök, halhatatlan és megismételhetetlen azáltal, hogy csak és kizárólag abban a percben éled meg, amikor benne vagy.”

Mostmár 2 éve jegyzem le itt a gondolataimat és kijelenthetem, hogy a részemmé vált ez a kis zug. A blogolásnak hála, sok érdekes és értékes embert ismertem meg. Talán néhányan emlékeztek még, hogy a kezdetek kezdetén egy kívülálló csodabogárnak tartottam magam, de mára már nem teljesen gondolom így. Mostanra bebizonyosodott a számomra, hogy sokan vagyunk ilyen csodabogarak. Nem vagyok, nem vagyunk egyedül.

Köszönöm mindenkinek, aki eddig benézett hozzám, aki hosszabb-rövidebb ideig elidőzött a sorok között, aki kifejezte tetszését itt, vagy a blog facebook oldalán , annak, aki hozzászólt a bejegyzésekhez, aki megosztotta egy-egy gondolatomat, aki megosztotta velem egy-egy gondolatát, emailt írt, bemutatott saját felületein!

Két év… megyünk tovább! 🙂

Reklámok

Blogszületésnapi gondolatok” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Tegnap még nem akartam írni semmit, mert úgy éreztem, egy “lájk” is elég lesz. Aztán mára meggondoltam magam, mert szerintem neked is jó érzés, ha valaki szavakkal köszöni meg a szavaidat. 🙂

    Ami engem illet, én mindig élvezettel olvaslak. Sokszor leírtam már, megteszem most is: nekem te vagy a kedvenc bloggerem.

    Csak így tovább! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s