Versrészlet a fiókból

Sok éve írtam a lentit. Gyerekes meg minden, de azért mégis beleremeg a gyomrom. Érzitek?

“…te feledni vágytál, én ébredni

te testtel, én lélekkel szerettelek.

Suhanás volt, mint alkonykor az utolsó fénysugár,

így lett éj, s én nem folytathatom a dalt: “várni rád”…

Nem feleltél szavamra, nem feleltem szavadra.

Vágyó pillantásomat tekinteted nem követte.

Egymásnak küldött jeleinket elfújta a szél,

egyszerűen csak nem rímeltünk egymásra,

te meg én.”

2010.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s