lejátszás ismétlése

Beragadtak a reggeli első pillantások a dugóban. Beszippantott reggeli bűz ébresztett, cipőtalpon nyöszörgő rágógumi, huncutul alakzatot rajzoló vizelet a betonon. Aztán egy csámpa lábpár, egy keskeny hát, megtömött táska mára, végül a sálak tengerében tovaúszó tarkó. Aztán néhány tekintet: álmos, legtöbbször sietős, arcba belefürkészős, gyereket/kutyát széltől is óvó, buszra szaladó el az utamból, az átvirrasztott éjszaka után bizonytalanul botorkáló, kábán várakozó, fontos ügyeket intéző telefonáló, még becsengetés előtt a leckét gyorsan átolvasó, magát pózba feszítő, hajat simitó, náthásan is tömegközlekedő. De a sarkon, a lépcső tetején, vagy a kapualjban ott didereg az utcával minden éjjel birokra kelő láthatatlan ember is. Tömeg. Jó reggelt.

8e448b91736f098f757493ac1b472325

Bővebben…

magára talált az ősz

Egyik nap történt, éppen akkor, amikor az ősz úgy igazán rátalált önmagára. Amikor a nyár kivetkőzött pillantásait felváltotta az ősz finom komolysága. Amikor a nyár forró indulatait az ősz hűvös szellője fújta messze. És amikor a nyárból feltörő szélsőséges érzéseket az ősz pakolta a megfelelő polcra. Az eső lemosta, ami rámragadt.

3c932dfee9fe4fda6f79f14ab099bd37

Bővebben…